2012. augusztus 8., szerda

Gondolkodtam, töprengtem

Sokat gondolkodtam, töprengtem, hogy megírjam ezt a bejegyzést, de sajnos ....

Egy ideje már nehéz anyagi helyzetben vagyunk, de eddig mindig megoldottuk valahogy. Sajnos most már a férjem kis jövedelme is teljesen és váratlanul kiesett, így az iskola kezdés más egyebek mellett jéghegynyi akadálynak bizonyul. Kilátástalan, hogy miből fogjuk megoldani az évkezdést, füzetet és könyvet venni a gyerekeknek.
Csak egynek örülök, hogy nyár van és a kertből tudok mit tenni az asztalra.

Munkát hiába keresek : sem takarító nőnek,csomagolónak, műszakba gépsor mellé és még sorolhatnám még minek jelentkeztem, nem találtak alkalmasnak.41 évesen 7 év munka kihagyás után nem tartanak igényt a munkaerőmre.
Van még tévénk, számítógépünk( hál istennek az internetért még nem kell fizetnünk) amit eladhatnánk, de sajnos az a gondokon nem segítene ( különben is akkor mit tudnának elvinni a végrehajtók).
Van még varrógépem, de akkor mivel alakítom át a kapott ruhákat a gyerekeknek?

Mim nincs? Nincs már türelmem, elfáradtam.

Mit szeretnék? Szeretnék egy tisztességes állást, nem baj, ha takarítani kell, vagy egyéb ilyen jellegű munkát kell végezni.Szeretnék  a gyerekeknek egy szerény, de biztos életet megadni, iskoláztatni.

Sajnos a fentiek csak álomnak bizonyulnak, megvalósítani nem tudom őket.

Köszönöm, hogy "meghallgattatok", tudom sokan vannak ugyanilyen helyzetben vannak.

5 megjegyzés:

  1. Jajj. Kimerült vagy. Kívánom hogy ebből az ördögi körből legyen kiút! A varrógépet el ne add!

    VálaszTörlés
  2. Átérzem, voltam már hasonló helyzetben. De azt kívánom hogy maradj erős, a jóisten majd megsegít. bizakodjál.

    VálaszTörlés
  3. Segíteni munkahellyel sajnos nem tudok! Csak biztatni tudlak, mert erős vagy! Ne csüggedj, majd jön valami, ami átsegít ezen a nehéz időszakon benneteket! ♥♥♥

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm mindenkinek a biztató szavakat

    VálaszTörlés